Kolóniában vagy sem?

Ebben a fejezetben, saját tapasztalataimat szeretném megosztani a kedves látogatókkal a kolóniás tartást illetően.

Sokakban felmerül a kérdés, hogy az azonos fajba tartozó madarakat párban, vagy kolóniában könnyebb tartani. Vajon, hogy szaporodnak könnyebben? Hogy érzik magukat a legjobban? A vélemények megoszlanak. Vannak akik a kolóniás tartásra esküsznek, viszont vannak akik egyáltalán nem tartanák több azonos fajba tartozó madarat együtt.

Én kipróbáltam egyiket is, másikat is. Kezdetben a madaraimat páronként tartottam. Igaz így a takarítás, etetés, sokkal több időt vett igénybe viszont nem voltak verekedések, odúfoglalási problémák. 2012-telén a rózsás törpéimet egybe raktam, mivel az ivarérett párok egyáltalán nem voltak hajlandóak költeni. Kaptak rendszeresen fűzfaágat, lágyeleséget, megvolt a szükséges természetes napfény...mégis semmi.

3 pár madarat tettem egybe, dupla mennyiségű odúval, hogy kedvükre válogathassanak. Már a második napon észrevettem, hogy a korábban általam kialakított párok teljesen felcserélődtek. Örültem, hisz így saját maguk választahattak párt maguknak szimpátia alapján.

Nagy örömömre az egyik párom két hét múlva költésbe kezdett melyből 4 nagyon szép fiókát neveltek fel. Megfigyeltem, hogy volt olyan tojó aki bejárt még ennek a párnak az odújába és etette a kicsiket. Csak bíztam abban, hogy bántani egyik sem fogja a kicsiket. Szerencsére minden rendben zajlott. A kicsik leválasztását követően, pár hét múlva, újból költésbe kezdett a korábbi költőpár. A többiek is bejárogattak az odúkba, etették egymást de ott semmi nem alakult.

Ez a párom 5 tojást rakott. Szépen elkezdték költeni, viszont a kelés előtt valami miatt felborult a költés és egyik nap arra lettem figyelmes, hogy a tojások szanaszét hevernek az odú alján. Megfigyeltem őket és azt vettem észre, hogy egy másik pár, szintén azt az odút szerette volna birtokolni amivel persze megzavarhatták a már költő párt a kotlásban.

Elvileg a törpéket a társas tartás indította be és náluk azt mondom, hogy a kolóniás tartás bevált, viszont ilyen balesetek előfordulhatnak.

(fotó: saját készítésű)

Nimfa papagájoknál is kipróbáltam a közös röpdében való elhelyezést. 3 pár madár került egy helyre, ahol kettő szinte 2 hét elteltével le is tojt. A kiválasztott odút eléggé erőszakosan védték a többiektől, ami természetes. Szépen fel is nevelték a fiókákat, nem volt semmi probléma. A következő költésnél csak az egyik nimfa pár kezdett költeni, viszont nem a korábbi saját odújába, hanem a másik pár odújába akik még nem álltak készen az újabb költésre. A tojásokat szépen űlte mindkét szülő és védték az odú bejáratát a korábbi lakóktól.

3 kis nimfa ki is kelt, szépen etették őket. Egyik reggel arra mentem be hozzájuk, hogy annak a párnak a tollai, akiké korábban volt az odú....véresek. Tudtam, hogy baj van. Azonnal benéztem az odúba és sajnos a 3 fióka már nem élt. A lábújjuk le volt csípkedve amibe sajnos belepusztultak. Tele volt a begyük, viszont a két szülő már nem tudta megvédeni őket a másik párral szemben. Azonnal szét is szedtem a csapatot.  Másik nimfákkal kapcsolatos rossz tapasztalatom pedig szintén a kolóniás tartás ellen szól....Foltnélküli nimfákat is tartok, melyek közül egy párt tartottam egy nagyobb röpdében. Szépen költöttek, felnevelték a fiókákat. A fiókák leválasztását követően úgy gondoltam, hogy a foltnélküli csapatot egybe teszem. Be is került még hozzájuk 3 másik pár. Itt az volt a probélmám, hogy ugyan letojt két tojó is külön odúba de valamiért nem űlték a tojásokat sőt került a földre is tojás. Szerencsére 4 hónapja vannak csak együtt a madarak, így tavasszal szét fogom őkt is venni. Itt nem volt verekedés de zavarják egymást a költésben. Tudjuk, hogy a nimfa elég ijedős, nagyon hamar megrémül egy apró zajtól is. Elképzelhetőnek tartom azt, hogy amikor az éppen tojásokon ülő nimfa pár odújának a tetejére egy másik nimfa szált és elkezdte mondjuk rágcsálni az oldalát-tetejét, zavarta a költésben a másik párt. Ezt még egyszer-kétszer lehet el is viselték, de mikor többször megtörtént inkább úgy gondolták, hogy otthagyják a tojást. Nimfáknál sincs jó tapasztalatom, viszont van aki azt mondja, csak a kolóniás tartásra esküszik és ha van a csapatban egy-két balhés egyed akkor azokat el kell távolítani. Nekem egy-két próba volt, nem vált be, így nem fogok többet ezzel próbálkozni.

(fotó: internetes)

Kecske papagájoknál ugyanez a helyzet állt fenn. Nagyon sok madártenyésztőnél gyönyörűen költenek a kecskék kolóniába. Én páronként tartottam őket, viszont mindig irigykedtem azokra akiknek a röpdéjében a szebbnél szebb tarka, sárga, zöld vegyes kecskecsapat szépen, békésen megvolt egymás mellett. Gondoltam kipróbálom én is a kolóniás tartás. Korábban nem volt gond a költésükkel, minden párom szépen nevelt fiókákat. 2012. telén bekerült 4 pár egy szép nagy röpdébe ahol télen is fűtünk rájuk. Itt is dupla mennyiségű odút kaptak a párok. Volt olyan odú amelyikért verekedés volt, volt olyan amit messze elkerültek. Erre még nem jöttem rá, hogy miért. Le is tojt két párom, az egyiknek 4 fióka ki is kelt és sajnos ugyanúgy mint a nimfáknál, itt is valamelyik pár elrendezte a fészekaljat (szintén láblecsípéssel) Náluk rájöttem, hogy vannak köztük nagyon domináns hímek akiket nem szabad majd együtt tartani, így tavasztól mennek vissza a korábbi helyükre. Nem egyszerű madár a kecske számomra, viszont annyira szeretem őket, hogy sosem válnék meg tőlük ezek miatt. Most is vannak náluk veszekedések pl. ki egyen először, ki mehet a fürdető közelébe stb... Itt sem vált be a kolóniás tartás. Tehát személy szerint én madarok a páronkénti tartás mellett még akkor is, ha ezzel 3x annyi időm megy el a takarításal.