Tollas szépségeink
                                       " A madarászáshoz nemcsak érteni,
                                                 hanem hűnek is kell lenni "

Fontos tudni!

 

                                                 CITES

 

   A washingtoni egyezmény által érintett fajok és származékaik forgalma engedélyének köznyelvi elnevezése. Valójában az egyezmény angol elnevezésének rövidítése (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora).
   Ez a betűszó rendszerint szerepel a veszélyeztetett fajok forgalmát engedélyező hivatalos okmányokon.

   Aki tehát veszélyeztetett (ún. első v. második listás) madarat tart ill. elad, annak rendelkeznie kell CITES-engedéllyel, ami lehet  EU-bizonylat (sárga dokumentum - régen Honosított CITES engedély),  tenyésztői bizonylat (zöld dokumentum), vagy a nyilvántartásba vételt igazoló hivatalos értesítő, illetve külföldről engedéllyel behozott példány esetében Származási igazolás (kék dokumentum).
   Konkrétan azt kell tudni, hogy mi az az 1. lista, mely fajok, s miért szerepelnek a 2. illetve a 3. listán.
   Az egyezmény hatálya alá közel 35.000 állat- és növényfaj tartozik, ezeket a veszélyeztetettségük alapján a következő 3 listára (törvény szerinti megnevezéssel: függelékbe) sorolták be:

I. függelék

   Vészhelyzetben lévő fajok szerepelnek benne, amelyek klb. okokból, közöttük a nemzetközi kereskedelem káros hatásai miatt is a kipusztulás szélére kerültek. Több fajnak már csak néhány tíz, vagy száz egyede él szabadon. E­zek védelme igényli a leg­szi­gorúbb megoldásokat, ezért az egyezmény kategórikusan tilt minden velük kapcsolatos kereskedelmi tevékenységet.
   Befogásuk, vadászatuk csak természetvédelmi célból engedélyezhető, az élő állatok, részeik, származékaik illetve a belőlük készített termékek, preparátumok exportja, importja és re-exportja is tilos.

II. függelék

   A 2. listán felsorolt fajok helyzete ma még nem kritikus, de többek között a velük való nagymértékű kereskedelem miatt állományuk már szintén veszélyeztetett. Ahhoz, hogy hosszú távon fennmaradhassanak az egyezmény szigorúan szabályozza a velük folytatott kereskedelmet. A szabályozás alapja a tudományos állományfelmérés, mely alapján meghatározzák azt az éves mennyiséget, amely befogását (export kvóta) engedélyezik, illetve engedélyekkel, kereskedelmi forgalomba kerülhetnek.

Az alábbi fajok tartoznak a II. függelékbe:

Magyar név Latin név
Királypapagáj
Pirosszárnyú papagáj
Hegyi papagáj
Walesi hercegnő papagáj
Sárgatorkú papagáj
Barnard papagáj
Vörössapkás papagáj
Cloncurry papagáj
Örvös papagáj
Sárgahasú vörös papagáj
Kék Rosella papagáj
Sárgahasú papagáj
Pennant papagáj
Rosella papagáj
Szalma papagáj
Stanley papagáj
Énekes papagáj
Sokszínű papagáj
Vöröshasú papagáj
Ugráló papagáj
Kecske papagáj
Bourk (Rózsáshasú) papagáj
Kékhomlokú papagáj
Ékes papagáj
Vörösbegyű papagáj
Fisher törpepapagáj
Feketefejű törpepapagáj
Rózsásfejű törpepapagáj
Szakállas papagáj
Szivafejű papagáj
Nanday papagáj
Barnafülű papagáj
Barátpapagáj
Kéknyakszirtű verébpapagáj
Zöld verébpapagáj
Kékszárnyú verébpapagáj
Alisterus scapularis
Aprosmictus erythropterus
Polytelis antthopeplus
Polytelis alexandrae
Polytelis swainsonii
Barnardius barnardi barnardi
Purpureicephalus spurius
Barnarius barnardi macgillivrayi
Barnardius zonarius Semitorquatus
Barnardius zonarius zonarius
Platycercus adscitus
Platycercus caledonicus
Platycercus elegans
Platycercus eximinus
Platycercus flaveolus
Platycercus icterotis
Psephotus Haematonotus
Psephotus varius
Psephotus haematogaster
Cyanoramphus auriceps
Cyanoramphus novaezelandiae
Neophema bourkii
Neophema elegans
Neophema pulchella
Neophema splendida
Agapornis fischeri
Agapornis personatus
Agapornis roseicollis
Psittacula alexandri
Psittacula cyanocephala
Nandayus nanday
Pyrhura frontalis
Myopsitta monachus
Forpus coelestris
Forpus passerinus
Forpus xanthopterygius

III. függelék

   Előfordul, hogy egy faj valamilyen okból egy bizonyos területen kerül veszélybe, de a helyi természetvédelem nem elég erős ahhoz, hogy a fajt a kereskedelem káros hatásaitól megvédje, ezért a védelemhez nemzetközi segítséget igényel. Ilyenkor alapos megfontolások után a faj az adott ország kérésére és az adott területre vonatkozóan felkerül erre, a 3. listára. S az onnan származó példányok kereskedelme fog korlátozás alá esni.

   Ezért és az élet változásai miatt a listák nem egyszer és mindenkorra adottak, hanem időről-időre változások következnek be rajtuk, egyes fajok enyhébb, mások szigorúbb elbírálás alá esnek.
   Ezért és az élet változásai miatt a listák nem egyszer és mindenkorra adottak, hanem időről-időre változások következnek be rajtuk, egyes fajok enyhébb, mások szigorúbb elbírálás alá esnek.
   Például a részes felek 2005. évi konferenciája kapcsán kiadott 2005. augusztus 9-i rendelet 6. pontja szerint az Agapornis roseicolist törölték az egyezmény II. függelékéből. A 7. pontban leírtak szerint viszont Kína kérésére a III. függeléket számos fajjal bővítették.
   A változásokat érdemes figyelemmel kísérni, mert pl. a Cacatua sulphurea is 2005-ben átkerült a II. listáról az I. függelékbe. Illetve akinek bármely kérdésben van bizonytalansági érzése, az okvetlenül vegye fel a kapcsolatot a területileg illetékes hivatallal. (természetvédelmi hatóságok)
   Az egyezmény hatálya eléggé érthető okokból érinti a tenyésztett egyedeket is, hiszen egy kereskedelmi helyen (kiállításon vagy bárhol), illetve az államhatáron megfelelő okmányok nélkül nehéz bizonyítani (és elhinni) hogy az egyezmény által érintett példányok honnan származnak. Ezért, bár a CITES alapvető célja az egyes fajok természetben élő állományainak megőrzése, az egyezmény, illetve a hatóság foglalkozik a tenyészetből származó egyedek kérdéskörével is.
   Természetes, hogy a CITES a tenyészetekből, növények esetében mesterséges szaporításból származó egyedekkel történő kereskedelmet nem tiltja, de logikus, hogy a forgalmat ellenőrizni kell.
   Az is fekete-fehéren rögzítve lett, hogy fogságban szaporított állatnak kizárólag azt az egyedet lehet tekinteni, amelynek már a szülei is fogságban születtek, és ez dokumentumokkal igazolható.
   Ennek első feltétele volt a tenyészetek és a tenyészállatok nyilvántartásba vétele.
   Ahol ez megtörtént (mint hazánkban is) ott a fogságban szaporított példányok kereskedelmére az egyezmény bizonyos fokú mentességet biztosít. Leszögezi, hogy az I. függelékbe tartozó fajok igazoltan tenyészetből származó, második generációs egyedeivel kapcsolatban úgy kell eljárni, mintha azok a II. függelékbe tartoznának. Gyakorlatilag ezek a példányok forgalomba hozhatóak, de az I. függelékes fajok csak a CITES Nemzetközi Titkársága által nyilvántartásba vett és rendszeresen ellenőrzött tenyészetekből kerülhetnek kereskedelmi forgalomba.
   E tekintetben meg kell különböztetni:

      - A. mellékletes,
      - B. mellékletes és
      - BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG ALÓL KIVONT FAJOKAT.

   Utóbbiak jelenleg érvényes jegyzékét a 271/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet  4. melléklete (lásd a cikk végén!) tartalmazza – anélkül, hogy ez érintené a természetvédelemről szóló 1996. évi LIII. törvényt és a 8/1998. (I. 23.) Korm. rendelet behozatali/kiviteli, tartási engedélyre vonatkozó előírásait. Tudniillik ez utóbbi két dokumentum a hazánkban előforduló, vadon élő madarakkal foglalkozik.
   Az ún. A. mellékletes madarak kizárólag az alábbi dokumentumokkal tarthatók, forgalmazhatók, állíthatók ki:

  • EU-bizonylat, melyet hazai tenyésztésű példány esetén a KvVM Természetvédelmi Egyezmények Osztálya állít ki (SÁRGA DOKUMENTUM) – fogságban szaporított példányok az EU területén - kiállításának feltétele a zárt gyűrű vagy pl. microchip;
  • a harmadik országból behozott példányok ún. Származási igazolással (KÉK DOKUMENTUM), amely akkor elégít ki minden követelményt, ha a területileg illetékes hivatal a madarat nyilvántartásba vette és a példány megbízhatóan azonosítható (zárt gyűrű);
  • a behozott példányok szaporulata vagy a hazai szülőktől származó szaporulatnak egyedi azonosításra alkalmas jelölés mellett rendelkeznie kell Tenyésztői bizonylattal (ZÖLD DOKUMENTUM).

   Az előzőekből logikusan adódik hogy a CITES-es fajok bármely példánya csak akkor legális, ha:

  • a területileg illetékes hivatalnál be van jelentve;
  • nyilvántartásba vették;
  • tenyésztői bizonylattal legalizált, vagy róla
  • származási igazolást állítottak ki, s az azon szereplő egyedi azonosító jel megegyezik a madáron található egyedi azonosító jelzéseivel.

   E jelzések gyűrű esetében, amennyiben a madár hazai tenyészetből származik:
      1. karakter: H, mint Magyarország;
      2-3. karakter: a szervezet száma, melynek a tenyésztő tagja;
      4-5-6-7. karakter: a tenyésztőazonosító száma;
      8-9. karakter (függőleges elrendezésben): évjárat, a tenyésztés évszámának utolsó 2 jegye;
      10-11. karakter: a madár egyedi száma a tenyésztés menetében.
   Az egyedi azonosíthatóság (és a bejelentés) kötelezettségét a 271/2002.(XII.2.) Korm. rendelet írja elő.

   A washingtoni egyezmény által érintett madarak kivitele az országból vagy a behozatala szintén CITES-papírhoz kötött.
   A behozatalnak két feltétele van (2002. dec. 28-i szabályozás):
      - a származási ország kiviteli, és
      - a célország beviteli engedélye.
   Import-export engedély  szállítmányonként 10 000 Ft 

A kivitelt a következő intzmények engedélyezik.

   Ausztriából:
   Bundesministerium für Wirtschaftliche Angelegenheiten
   Abteilung II/A/3 Landstrasser Hauptsrasse 55-57
   A-1031 Wien (Tel.: /431/ 71102-0; fax: /431/ 71-58347);

   Csehországból:
   Ministry of the Environment Nature Protection Department CITES Management Authority
   Virsovická 65.
   100 10 Praha 10 (Tel.: /422/ 67-310309; fax: /422/ 67-310308);

   Szlovákiából:
   Ministry of the Environment of the Slovak Republic Department of Nature and Landscape
   Protection Hlboká 2 
   812335 Bratislava (Tel.: /427/ 492-451-9; fax: /427/ 311 368);

   Oroszországból:
   Ministry of Protection of the Environment and Natural Resources
   B. Grusinskaya ul. 4/6. 123812 Moskow, GSP (Tel.: /7095/ 254-6763; fax: /7095/ 254-8283)

Import engedélyezés

   A nyilvántartásba vett "CITES"-es madarak belföldi forgalmát is feltételhez köti - hazánkban - a természetvédelmi hivatal: be kell jelenteni a tulajdonosváltozást. A tulajdonosváltozás bejelentése illetékmenetes.
   A nyilvántartásba vett madarak szaporulatát is be kell jelenteni, ez egyébként a tenyésztő érdeke, ugyanis a nyilvántartásba vett szaporulat természetszerűen kap CITES-papírt (Tenyésztői bizonylat – 5000 Ft/ fészekalj), tehát értékesítése v. kiállításokon való szerepeltetése nem jár az elkobzás veszélyével.

   Azoknak a madaraknak a kereskedelme, forgalma, kiállítása, amelyek az ún B melléklet fajlistáján szerepelnek NINCS EU-BIZONYLATHOZ kötve, de legális eredetüket dokumentummal kell igazolni. Ez lehet:
      - állatorvosi engedély,
      - tenyésztői bizonylat,
      - származási igazolás vagy
      - számla.
   Bármelyikről legyen szó, a dokumentumból ki kell derüljön, hogy a madarat hol tenyésztették vagy melyik 3. országból származik. Utóbbi esetben akkor problémamentes a dolog, ha a dokumentumon szerepel a CITES-engedély száma és annak a kiállítási dátuma is!
   Mind az A./, mind a B./ mellékletes madarak
      - szerzéséről,
      - eladásáról, illetve
      - elhullásáról
az esemény bekövetkezését követő 30 napon belül értesíteni kell a CITES Igazgatási Hatóságot!

   (Környezetvédelmi minisztérium Nemzetközi Egyezmények Osztálya  CITES Igazgatási Hatóság. Email kapcsolat Práger Anna: cites2@mail.kvvm.hu Ez az e-mail cím védett a spamkeresőktől, engedélyezni kell a Javascript használatát a megtekintéshez )
   A madárneveket illetően a http://www.kvvm.hu/cimg/documents/865_2006_EK.pdf honlap 59. oldalán találjuk annak az irodalomjegyzéknek a listáját, melyet az Európai Közösségben hivatalosnak elfogadnak. Ugyanabban a dokumentumban együtt meg lehet tekinteni a CITES-szal összefüggésben alkalmazott valamennyi dokumentumformát (űrlapot).
   (Jó tudni, hogy a papagájok közül csupán három fajra - a hullámos, a nimfa és az örvös papagájra NEM VONATKOZIK a washingtoni egyezmény. Ennek ellenére a helyzet korántsem annyira bonyolult, mint azt első pillanatra gondolnánk.)

   Az illetékes hivatal (a KTM 1990/4. rendeletének melléklete alapján) már szinte a kezdetektől eltekint azoknak a papagájfajoknak a belföldi forgalmában is a CITES-engedélytől, amelyek tenyészetekben közönségesek, s a tenyésztésük nem okoz különösebb nehézséget, ill. olyan mutációk, melyhez hasonló madarak a szabad természetben nem fordulnak elő. Az a bizonyos 36-os lista időközben bővült - nevezetesen:

4. számú melléklet a 271/2002. (XII. 20.) Korm. rendelethez

Tudományos név

 Magyar név

 

 

 ANSERIFORMES

 Lúdalakúak

 Anas farmosa

 Cifra réce

 Coscoroba coscoroba

 Koszkoróbahattyú

 Cygnus melanocoryphus

 Feketenyakú hattyú

 Dendrocygna arborea

 Pálmafütyülőlúd (Karibi fütyülőlúd)

 Sarkidiornis melanotos

 Bütykös fényréce

 

 

 GALLIFORMES

 Tyúkalakúak

 Arborophila charltonii

 Örvös hegyifogoly

 Arborophila orientalis

 Fehérarcú hegyifogoly

 Argusianus argus

 Argosz-páva

 Gallus sonneratii

 Gyöngyös bankivatyúk

 Ithaginis cruentus

 Vérfácán

 Lophura bulweri

 Fehérfarkú fácán

 Lophura diardi

 Hamvas fácán

 Lophura erythrophthalma

 Sárgafarkú fácán

 Lophura haitiensis

 Annami fácán

 Lophura ignita

 Tűzfácán

 Lophura inornata

 Salvadori fácán

 Lophura leucomelanos

 Ördögfácán (Nepáli fácán)

 

 

 Pavo muticus

 Zöldpáva

 Polyplectron bicalcaratum

 Szürke pávafácán

 Polyplectron germaini

 Barna pávafácán

 Polyplectron malacense

 Maláj pávafácán

 Polyplectron schleiermacheri

 Borneói pávafácán

 

 

 PSITTACIFORMES

 Papagáj alakúak

 Agapornis canus

 Szürkefejű törpepapagáj

 Agapornis fischeri

 Barackfejű törpepapagáj

 Agapornis personatus

 Feketefejű törpepapagáj

 Agapornis roseicollis

 Rózsásfejű törpepapagáj

 Alisterus scapularis

 Ausztrál királypapagáj

 Aprosmictus erythropterus

 Vörösszárnyú papagáj

 Aratinga spp.

 Aratinga-fajok

 Barnardius barnardi barnardi

 Keleti gallérospapagáj törzsalakja

 Barnardius barnardi macgillivrayi

 Keleti gallérospapagáj macgillivrayi alfaja

 Barnardius zonarius semitorquatus

 Nyugati gallérospapagáj zöldhasú alfaja

 Barnardius zonarius zonarius

 Nyugati gallérospapagáj sárgahasú alfaja

 Bolborhynchus lineola

 Katalin-papagáj

 Brotogeris chrysopterus

 Aranyszárnyú papagáj

 Brotogeris versicolurus

 Fehérszárnyú papagáj

 Cyanoliseus patagonus

 Sziklapapagáj

 Cyanoramphus auriceps auriceps

 Aranyhomlokú kecskepapagáj törzsalakja

 Eolophus roseicapillus

 Rózsás kakadu

 Forpus spp.

 Verébpapagájfajok

 Lathamus discolor

 Fecskepapagáj

 Myopsitta monachus

 Barátpapagáj

 Nandayus nenday

 Kucsmás papagáj (Nanday-papagáj)

 Neophema chrysostoma

 Pápaszemes fűpapagáj (Aranyosarcú papagáj)

 Neophema elegans

 Díszes fűpapagáj (Kékhomlokú papagáj)

 Neophema petrophila

 Kövi fűpapagáj

 Neophema pulchella

 Ékes fűpapagáj

 Neophema splendida

 Vörösmellű fűpapagáj (Vörösbegyű papagáj)

 Neopsephotus bourkii

 Alkonypapagáj (Bourk-papagáj)

 Pionites spp.

 Pionites-fajok

 Pionus spp.

 Pionus-fajok

 Platycercus adelaidae

 Adelaide-rozella

 Platycercus adscitus

 Sápadt rozella

 Platycercus caledonicus

 Tasmániai rozella (Sárgahasú rozella)

 Platycercus elegans

 Pennant-papagáj

 Platycercus eximius

 Keleti rozella

 Platycercus flaveolus

 Szalmarozella

 Platycercus icterotis

 Nyugati rozella (Stanley-papagáj)

 Platycercus venustus

 Feketefejű rozella

 Poicephalus senegalus

 Szenegáli papagáj

 Polytelis alexandrae

 Rózsástorkú papagáj

 Polytelis anthopeplus

 Esőpapagáj (Hegyi papagáj)

 Polytelis swainsonii

 Sárgatorkú papagáj

 Psephotus haematogaster

 Kékmaszkos papagáj (Vöröshasú papagáj)

 Psephotus haematonotus

 Énekes papagáj

 Psephotus varius

 Sokszínű papagáj

 

 

 Psittacula alexandri

 Szakállas papagáj

 Psittacula cyanocephala

 Szilvafejű papagáj

 Psittacula derbiana

 Fenyőpapagáj (Kína-papagáj)

 Psittacula eupatria

 Nagy sándorpapagáj

 Purpureicephalus spurius

 Vörössapkás papagáj

 Pyrrhura spp.

 Pyrrhura-fajok

 Trichoglossus haematodus

 Szivárványos lóri

 

 

 PASSERIFORMES

 Verébalakúak

 Carduelis yarrellii

 Aranyarcúcsíz

 Garrulax canorus

 Énekes álszajkó

 Gracula religiosa

 Beó

 Leiothrix argentauris

 Ezüstfülű napmadár (Ezüstfülű fülemüle)

 Leiothrix lutea

 Piroscsőrű napmadár (Kínai fülemüle)

 Padda oryzivora

 Rizspinty

 Paroaria capitata

 Vöröslábú kardinálispinty

 Paroaria coronata

 Szürke kardinálispinty

 Poephila cincta cincta

 Szakállas amandina törzsalakja

 

Nem tartozik egyetlen függelékbe sem a hullámos papagáj, rózsásfejű törpepapagáj és a nimfapapagáj.
Fenti kivételektől eltekintve minden egyéb papagájfaj beletartozik valamelyik CITES függelékbe.

Arról, hogy egy papagájfajnál a CITES eltekint-e a megfelelő igazolás, engedély, tenyésztői bizonylat meglététől, valamint hogy egy papagájfaj tenyésztéséhez, importálásához, stb. milyen engedélyekre van szükség az alábbi címen érdeklődhetünk:

 

CITES IGAZGATÁSI HATÓSÁGOK ELÉRHETŐSÉGEI:

 

Észak-dunántúli KTVF:                   Nyugat-dunántúli KTVF

Ügyintéző: Tatai Sándor                    ügyintéző: Császár Noémi

Győr, Árpád u. 28-32.                       Szombathely, Vörösmarty u. 2.

tel: 96/524-000                                 tel: 94/328-188

 

Közép-dunántúli KTVF                    Dél-dunántúli KTVF

Ügyintéző: Csihar László                   Ügyintéző: Vágner Géza

Székesfehérvár, Hosszúsétatér 1.      Pécs, Papnövelde u. 13.

tel: 22/514-300                                  tel: 72/567-102

 

Közép-Duna völgyi KTVF                 Dél-dunántúli KTVF

Ügyintéző: Bánfi Szabolcs                  ügyintéző: Kovács Viktor

Budapest, Nagydiófa u. 10-12.             Baja, Bajcsy Zs. u. 10.

tel: 478-4400                                      tel: 79/421-153

 

Felső-Tisza-vidéki KTVF                   Közép-Tisza-vidéki KTVF

Ügyintéző: Zsigó Krisztina                   Ügyintéző: Samu Péter

Nyíregyháza, Kölcsey u. 12-14.            Szolnok, Ságvári krt. 4.

tel:42/598-930                                     tel: 56/372-313

 

Alsó-Tisza-vidéki KTVF                     Észak-magyarországi KTVF

Ügyintéző: Lovászi Péter                     Ügyintéző: Barcsák Barbara

Szeged, Felső-Tiszapart u. 17.             Miskolc, Mindszent tér 4.

tel:62/553-038                                     tel: 46/517-300

 

Tiszántúli KTVF                                Alsó-Tisza-vidéki KTVF

Ügyintéző: Vass Balázs                      Ügyintéző: Palatinus István

Debrecen, Piac u. 9/b.                         Gyula, Megyeháza u. 5-7. 

tel: 52/310-428                                    tel: 66/361-755

 

 

 Az alábbi címeken és telefonszámokon mindenki elérheti a lakóhelye szerinti illetékes igazgatási hatóságokat. Amennyiben CITES köteles madarat vásárol, vagy tenyészt, itt köteles bejelenteni.

 

Asztali nézet