• 

A beteg madár felismerése

 

A betegségek gyógyításánál a legfontosabb a beteg madár felismerése, illetve a betegségek megelőzése.

Megelőzés terén a legfontosabb teendő a tisztaság megőrzése. Itt még inkább igaz a régi mondás, miszerint  "Tisztaság: fél egészség".A madarak székletét legalább másnaponta távolítsuk el, kalitkájukat havonta egyszer mossuk át fertőtlenítőszerrel (pl. Flóraszept). A betegségek ellen legellenállóbbak a kerti volierben tartott madarak, a legsérülékenyebbek ezen a téren kalitkában tartottak. A madarainkat ne tartsuk más állatok,pl. baromfi ól közelében. A beteg madár felismerése nagyon fontos, mert a legtöbb betegséget csak akkor lehet eredményesen gyógyítani, ha idejében kezdjük meg a kúrát. A beteg madár általában nyugodtabbnak látszik, mint az egészséges, de az is lehetséges, hogy nagyon nyugtalan.A hírtelen szelídülés mindig gyanús. A beteg papagáj kevesebbet mozog, egykedvű, szemét gyakran  

csukva tartja, álmos benyomást kelt. Az egészséges madár tollazatát enyhén borzolva, egy lábon alszik.  

A beteg madár ezzel szemben két lábon alszik, tollazatát erősen borzolja, hogy testét melegebben tudja tartani. Szeme fénytelen, vagy váladékos lehet, orrnyílásai nyirkosak szennyezettek lehetnek, légzése ilyenkor nehéz,  erőltetett, kapkodó. A madár széklete is sok mindent elárulhat. A magevő madarak széklete szilárdabb egységet képez. Az újonnan vásárolt madarak esetében a széklet hígabb is lehet, ezt okozhatja az utazással, költözéssel járó stressz is.

 

Élősködők

A nyári időszakban a kalitkástól a szabadban tartott madarakig előfordulhat, hogy a lábukat szúnyogcsípés éri. A madár a csípés helyét csőrével csipegeti, és esetenként súlyos gyulladás fejlődik ki az ártatlan csípésből, ami esetleg a lábujj elhalásával is járhat. Megelőzhetjük a bajt, ha a kalitkát a kora esti órákban zárt helyre visszük.

A megcsípett madár lábát Vietnámi balzsammal vagy petróleummal beecseteljük, majd a sebfelületet Chlorocid kenőccsel bekenjük. Ezt a műveletet több alkalommal is megismételjük. A kezelés előtt a sérült lábat mindig mossuk le langyos vízzel.

A madarak külső élősködői főleg a nem megfelelően gondozott madarakon fordulnak elő. A legveszedelmesebb és leggyakrabban előforduló vérszívó atka a Dermanyssus-fajok közül a vértetűatka, amely éjjel mászik a madarakra, és szívja vérüket. Nappalra a kalitka repedéseibe húzódik. Az atka észrevehető úgy is, hogy ha a kalitkát fehér vászonkendővel éjszakára letakarjuk, reggelre az atkák a fehér kendőre vándorolnak. Az atka vérszívása a madár lesoványodásához vezet, nyálkahártyája halvány rózsaszínű, ellentétben az egészséges madár élénkpiros nyálkahártyájával.

 

Légcsőférgesség
Syngamus trachea nevű kicsiny féreg okozza. Köztigazdája a földigiliszta. A madár légcsövében élnek.
Tünetek: Fokozódó gyengeség, a madár tátog, köhög és tüsszög. Néha a vörös férget magunk is láthatjuk.
Gyógyítása: Mebenvet granulátum (100g testtömegre 0,04g) egy héten át. 

 

Légzőszervi betegség:

Az orr környékén jelentős dudor képződhet, erre leginkább a hullámos papagáj hajlamos. Ezt 2%-os szalicilkenőcsös ecseteléssel távolíthatjuk el. Az orrnyálkahártya hurutját a jellegzetes tünetekről biztosan felismerhetjük, kezelése kamillás gőzölés és orrcsepp (1 vagy 2%-os Epherdin). Ha ez nem hoz eredményt, akkor forduljunk állatorvoshoz. Ha a madár légúti megbetegedésben szenved, légzése sípoló lesz, később pedig fullad, sőt köhöghet is. Kezelése különítsük el társaitól , tegyük meleg helyre. Adhatunk neki antibiotikumot is, bár, ha gombás fertőzése (aspergillosis) van, ez csak ronthat állapotán.
Asztmás hörghurut a papagájokon is előfordulhat, ennek háttere lelki, vagy allergiás lehet. A madarat vigyük nem túl meleg, nem túl párás helyre, itassunk vele teát, a kalit aljára pedig helyezzünk Paxirasol oldattal átitatott vattát úgy, hogy a madár ne férhessen hozzá.

 

Lábak, újjak betegségei:

Fontos, hogy a madár lábára húzott gyűrű ne legyen szoros, mert emiatt már sokszor kellett amputációt végezni. A csüd és az ujjak törése jól gyógyítható, kb. két hét alatt összeforr a csont. Előfordulhat bénulás is, ezt arról ismerhetjük fel, hogy a madár a lábát ügyetlenül használja, ujjai "ökölbe" szorultak. Kiváltó oka lehet idegsérülés, agydaganat, hiánybetegségek, mérgezések. Javulást csak hiánybetegségek esetében várhatunk.

 

Érzékszervek megbetegedései:

A fül megbetegedései közül a gyulladást említjük meg. A külső hallójárat gyulladását arról ismerhetjük meg, hogy a madár a füle felé kapkod, fejét rázza, füléből pedig váladék ürülhet. Azonnal kezdjük meg kezelését, mert a képződő genny könnyen áttörheti a vékony madárkoponyát és agyhártyagyulladást okozhat.
A szem gyulladása könnyen felismerhető, ilyenkor a szemhéj megvastagszik és kivörösödik, a madár csukva tartja a beteg szemét, felé kapkod, törölgeti. A szem váladékozhat. Okozói lehetnek huzat, sérülés, idegen test, fertőzés. Kezelése szemcseppel (pl. Neomycin, vagy Brulamycin, mindkettő csak receptre kapható, valamint maximum egy hétig használható fel) és a gyulladást kiváltó ok megszüntetésével történik. A kúrát A-vitaminnal egészítsük ki, mivel az elősegíti a hám regenerálódását.
A nyelvnél elsősorban a sérüléseket kell megemlíteni. A papagájok nagyon szeretnek rágcsálni, miközben a nyelvüket esetleg valamilyen kiálló, vagy éles felületen megsérthetik. A nyelv bőséges vérellátása következtében eléggé vérzékeny, ezt csillapítani pl. úgy tudjuk, ha egy kevés timsót hideg vízben feloldunk és belemártjuk a csőrét.

 

Papagájkór

 A papagájkór nemcsak nagyüzemi körülmények között fertőz: amatőr és profi galambászok éppúgy elkaphatják a betegséget, mint baromfit háztájiként tartók.

A szakemberek a madáfinluenza-pánik nyomán rendszeresen hangsúlyozzák: a papagájkórnak és a madárinfluenzának semmi köze egymáshoz. A papagájkór egy baktérium által kiváltott betegség, amellyel a madárállomány jelentős része fertőzött, ám a kór az állatokban csak ritkán okoz felfedezhető tüneteket. A papagájkór egy azon kórokozók közül, amelyek az emberi szervezetben atípusos tüdőgyulladást válthatnak ki.

A magas lázzal, fej- és végtagfájdalmakkal, elesettség érzetével járó megbetegedés tünetei antibiotikumos kezeléssel és pihenéssel néhány nap alatt csillapíthatók, s ha nem lép fel szövődmény, a kór eredményesen és viszonylag gyorsan gyógyítható.

 

Tojásvisszamaradás

A tojógörcs, illetve a tojás visszamaradása főleg a fiatal, néha az idősebb madaraknál fordulhat elő. A tojógörcs előidézője lehet a levegő hőmérsékletének hirtelen lehűlése, a madár megfázásával járó bélhurut. Okozhatja a normálisnál nagyobb méretű vagy torz alakú tojás képződése, és előfordulhat lágy héjú tojás esetében is.

A tojó ilyenkor nyugtalan, tollát borzolja, kloákáját az aljzathoz dörzsöli, a hasalja lesüllyed, erőlködik. Ha kézbe vesszük, jól kitapintható a tojás. A madár pusztulását okozza, ha azonnal nem segítünk.

Legjobb ilyenkor a madár kloákájába csöppenteni pár csepp olajat, és a madarat meleg helyre tenni. Ha van infralámpánk, azzal gondoskodjunk a maximálisan 40 °C-os melegről. A tojó ilyenkor rendszerint lerakja a tojását. Amennyiben ez mégsem történne meg, forduljunk állatorvoshoz vagy tapasztalt tenyésztőhöz, aki finom masszázzsal kisegíti a tojást a madárból. Ez a művelet igen veszélyes, mert a tojás eltörése esetén a madár belepusztulhat.

 

 

Láb- és szárnytörés

A drótkalitkában tartott, gyűrűzött madárnál elfordulhat, hogy a gyűrűje beleakad a kiálló drótvégbe, és eltörik a lába. Amennyiben a törés a madár csüdjén keletkezik, a törött végtagot tegyük sínkötésbe. Ennek legegyszerűbb módja az, hogy egyik oldalon felvágott műanyag szívószáldarabkát pattintunk a madár csüdjére, majd leokoplaszttal vagy cérnaszállal körültekerve rögzítjük. Természetesen a sebet előzőleg fertőtleníteni kell Chlorocid vagy Ultraseptil porral beszórva.

A sérült madarat külön helyre tegyük, készítsük oda mellé az etető- és az itatóedényét, és lássuk el kalcium- és foszfortartalmú eleséggel. A madár lehetőleg keveset mozogjon. Mintegy két-három hét múlva a kötést eltávolíthatjuk.

 

 

A tollazat betegségei:

A frissen beszerzett madarak tollazata elszomorító állapotban lehet, ez azonban a vedlések során rendbe jön. Ha a madár tollazata annyira rossz állapotban van, hogy repülni sem tud, akkor ne rakjuk a többi közé, mert azok bántalmazhatják a menekülésre képtelen madarat. Később, mikor már szelíd, nagyon fog örülni annak, ha egy kicsit sétálhat a kalitkán kívül.

A madár folyamatosan ápolja tollazatát. Ezt a legtöbb fajnál a fartőmirigy faggyús váladékával teszik, mely részben vízhatlanná teszi a tollazatot, részben pedig a tollazat állagát javítja. Azoknál a fajoknál ahol ez hiányzik, ott jól fejlett púdertollak (pl kakaduk, amazonok, aratinga fajok) veszik át a mirigy szerepét. Hatásfokukról magunk is meggyőződhetünk, ha ilyen madarakat tartunk: a lakásban jóval többet kell törölgetni, mint előtte.

A madarak vedlése normális állapot. A nagy papagájok lényegében állandóan vedlenek, folyamatosan cserélődnek tollaik, míg a kisebbek inkább időszakonként vetik le régi tollruhájukat. A lakásban tartott madaraknál viszont inkább a folyamatos vedlés szokott előfordulni.

A francia vedlés onnan kapta a nevét, hogy először Franciaországban észlelték. Elsősorban hullámos papagájokon szokott előfordulni, de észlelték már más fajokon is. A fiókák a kirepülés előtt kihullajtják a nagy evező és kormánytollaik nagy részét, valamint a néha a kisebb tollaik egy részét is. Az így röpképtelenné vált fiókák a földön rohangálnak. A következő tollváltásnál a tollak többnyire kinőnek és semmi nem mutatja, hogy a madár francia vedlésen esett át. Úgy tűnik, hogy a hiba a szülőkben keresendő, mégpedig abban, amivel a szülők az első két hétben etetik a fiókákat. Ezt kísérlettel sikerült is igazolni: A francia vedlés a teljes fészekaljon szokott jelentkezni. A fészekaljból kiszedett, más szülők által felnevelt fiókákon nem mutatkozott a vedlés, míg az eredeti szülőknél maradt fiókák mind rendellenes tollazattal hagyták el a fészket.

A tollkihullás kopasz foltokat eredményezhet. Okai lehetnek paraziták, vitaminhiány, vagy hormonbetegség. Kezelése állatorvos által történjen, aki majd megállapítja, hogy mi okozza.

Tolltüsző-ciszta. A szárnyakon, a begy és a has tollazatában jelentkezik. A tollak tövénél daganatszerű puha tapintású kinövések keletkeznek, ha ezeket megnyitjuk, bennük kásás masszában, szabálytalanul kifejlődött tollkezdeményeket találunk. A lényege az, hogy a beteg madár bőre annyira megvastagszik, hogy a tollkezdemény nem tud rajta áttörni. Kezelése állatorvosi feladat.

Tollevés: A madár az elhullajtott tollvégeket rágcsálja. Nem betegség, inkább jelzés, hogy a madár kevés fehérjét kap.

Tolltépdesés: Csak fogságban tartott madaraknál fordul elő. A madár többnyire unalmában kezdi el tépkedni a tollait. Azokon a helyeket jelentkezik, melyekhez csőrével hozzáfér: nyak, begy, has, comb, farcsík, szárny és farktollak. Ha a madár fején a tollak épek, akkor valószínűleg tolltépésről van szó. Kezelése: változtassunk a madár tartási körülményein, próbáljuk kideríteni, hogy mi okozza. Egy kis kényeztetést szívesen vesznek. Használhatunk alloékeserűt is a tollazatra hintve, ez ugyanis annyira keserű, hogy a madárnak valószínűleg elmegy a kedve a tépdeséstől, de lehet, hogy a tollászkodástól is.

Szárnytörés esetén a szárnyat normális, nyugalmi helyzetben rögzítjük. A szárnyvégeket összekötjük, így a törött szárny nem lóghat le. Természetesen itt is el kell végezni a szükséges sebkezelést. Ha a szárnyrögzítés nem vezetne eredményre, forduljunk állatorvoshoz, mert lehet, hogy a szárnyvégeket amputálni kell.

 

Agyvérzés, napszúrás:

Madaraink az ijedtségtől agyvérzést kaphatnak. Agyvérzés a szobában röpködő madaraknál is előfordulhat, ha meg akarjuk fogni, és az ablakot nem függönyöztük be. A madár természetesen a világosság felé fog törekedni, és az ablaküvegnek ütődik. Ilyenkor olyan erős ütés is érheti, hogy abba azonnal bele is pusztulhat. Amennyiben madarunk életben maradt, pár csepp hideg vizet engedjünk a fejére, majd tegyük sötétebb helyre, ivóvizét és eleségét pedig adjuk a madár mellé, mert a béna madár nem tud mozogni. Két hét elteltével teljesen felgyógyulhat, de enyhe bénulás visszamaradhat.

Sok olyan madártartó akad, aki a madarát nyaralása idején elviszi magával, illetve kiteszi az erkélyre, az ablakba, a tűző napsütésre. Ilyenkor csodálkozva tapasztalják, hogy kedvencük a hosszú napozás következtében napszúrástól elpusztul. Mindig tartsuk szem előtt, hogy madarunkat huzatmentes, szélárnyékos helyre tegyük. Napoztatásra csak a kora délelőtti órák alkalmasak, de a madarunknak ilyenkor is legyen lehetősége árnyékba húzódni. Ha észrevesszük, hogy a madarunk csőrét kitátva erőteljesen liheg, melege van, vigyük azonnal árnyékos helyre. Az esetleg bekövetkezett napszúrás esetén a fejét hideg vízzel locsolgassuk.

 

Lesoványodás és elhízás:

A lesoványodott madár nem ellenálló a betegségekkel szemben, könnyen megfázhat, és ebből kiindulva számos légúti és emésztőszervi betegség alakulhat ki. A lesoványodás általában a rossz tartási viszonyok következménye Ha a sovány madarat kézbe vesszük, a mellcsont taraja élesen kitapintható. a soványság könnyen megszüntethető olajos magvak és tojásos eleség bőséges etetésével.

Az elhízott madarat kézbe véve a mellcsontot egyáltalán nem érezzük, a tollazatot szétfújva feltűnően sárgás bőrt találunk. A madárnak ilyenkor tág mozgásteret kell biztosítani, és a zöldeleség arányát növeli. Olajos magvakat pedig egyáltalán ne adjunk.

 

 

Vitamin- és ásványianyag-hiány:

Helytelenül táplált madaraknál vitaminhiány is előfordulhat. A vitaminhiánynak számos tünete van. Ilyen pl. a szédülés, láb, illetve szárnybénulás, kopaszodás stb. Megelőzésként is és gyógyításként is ajáljuk a Phylasol-Combi készítményt, amelyből egy késhegynyit 1 liter vízben oldva adjunk az ivóvízben.

Súlyos bántalmakat okozhat az A-vitamin hiánya, amikor a húgysav képződése akadályozott, és ennek számos betegség lehet a következménye.

A D-vitamin hiánya mészsóforgalom-zavart okoz, ami előidézője a csontbetegségeknek. Nagyon fontos az adagolása a tojásrakás, a költés, a fiókanevelés idején. A D-vitamin hiánya rendszerint télen jelentkezik, amikor kevés a napsütés. Megszüntetésére adagolható a Phylasol AD3 és ADE készítmény tojásos eleségbe keverve.

E-vitamin a szaporodást segíti elő. Ezt a vitamint a tenyésztők a tojáslerakás előtti, úgynevezett előkészítő időszakban etetik mindkét nemű kanárival.

A C-vitamin hiányából erednek a nyálkahártya és a véredények megbetegedései, ezt ellensúlyozhatjuk a zöldeleség gyakori etetésével.

A mész és a foszfor hiánya a csontfejlődésre és a tollfejlődésre hat károsan. A lágyeleséghez főleg vedlés és fiókanevelés idején, valamint tojásrakáskor keverni kell kalciumot és foszfort. Egy tojásra számítva mintegy késhegynyi mennyiséget kell a lágyeleséghez adagolni.

A madaraknak szüksége van még K2-, B1-, B2-, B6-, B12-vitaminokra is. Ezek zömét a zöldeleség és a tojásos eleség tartalmazza.

 

 

Hasmenés, székrekedés, mérgezés:

A madár ürülékét kísérjük figyelemmel, és ha hasmenést észlelünk, akkor a mageleségbe vagy a lágyeleségbe kerevjünk egy kevés mákot. Ennek kiváló hatása van bélgyulladás esetén is. Súlyosabb esetben a vízben oldott Neo-Te-Sol vagy Tetrán adását javasoljuk, 4-5 napon keresztül. Amennyiben a gyógyszeres vizet a madár még szomjaztatás esetén sem issza meg, akkor szemcseppentővel adagoljuk a csőrébe.

Székrekedés esetén a madár erőlködve üríteni szeretne, de ez nem sikerül. Étvágytalan és bágyadt lesz. Ilyenkor a csőrbe vagy a végbélbe 1-2 csepp olíva-, ricinus vagy étolajat kell cseppenteni. A zöldeleség egyetlen nap sem hiányozhat ebben az esetben a madár étrendjéből.

Előfordulhat, hogy elővigyázatlanul olyan zöldeleséget adunk a madárnak, amelyet korábban permeteztek, és ez mérgezést okoz. Enyhe esetben segít a Carovagan por, amelyet vízben vagy teában oldunk fel, és ezzel itatjuk madarunkat. Sürgős esetben becseppentjük a csőrön át.

 

 

Megfázás, légzőszervi megbetegedések:

A megfázás számos betegség előidézője lehet. Felismerhető arról, hogy a madár tüsszent, tátog, és csőrét a kalitkához vagy az ülőrúdhoz feni, dörzsölgeti. Ha ilyen tüneteket észlelünk, azonnal melegebb, huzatmentes helyre kell tenni a kalitkát.

Komolyabb megfázás esetén a madár felborzolja a tollát és gubbaszt. Ebben az esetben tegzük infravörös lámpa alá, természetesen ellenőrizve a madarat érő hőt, amely nem lehet nagyobb 40 °C-nál, és gondoskodjunk fényárnyékos helyről, ahová a madár elhúzódhat. A besugárzáson kívül vitaminkészítmények oldatával kell itatnunk, illetve azt a csőrön át kell becsepegtetni. Nehéz légzés esetén a madarat inhalálhatjuk úgy, hogy 1 liter forró vízben 1 kávéskanál sót oldunk, és az a kalitka mellé helyezzük, majd a kalitkát és az oldatot vászonkendővel letakarjuk.

 

 

Atkák:

Ezek a légutak nyálkahártyáit károsítják, gyulladást idéznek elő, ily módon akadályozzák a hím kanári énekét. Súlyosabb esetben a madár pusztulását okozzák. A beteg madarat azonnal el kell különíteni, hogy a többit ne fertőzze meg. A kalitkát rögtön forrázzuk ki és fertőtlenítsük. A torokatka gyógyítására javasoljuk a Bogáncs rovarölő spray belélegeztetését. A napoztatást ilyenkor kerüljük. Az atkákat kis idő múlva kitüsszenti, illetve kiköhögi a madár.

 

Bőrgombásodás:
Általában a fejbőrön jelentkezik, azon belül a csőr környékét támadja meg. Fehéres színű, majd egyre vastagabb, szürkés bevonatot képez. Később kihullanak a tollak és pikkelyes felrakódások jelennek meg a bőrön, melyet könnyű összetéveszteni a rühösséggel.

Gyógyítása: Ecseteléssel. Az ecsetelő oldat összetétele: 1% tripaflavin, 30% alkohol (70%-os), a többi víz. (desztillált víz)

 

Csőrpenész
A Candida albicans nevű gomba okozza, mely a bélflóra lakója lehet, egészséges madarakon általában ez tünetmentes is lehet. Ha azonban a madarat valamilyen gyengítő hatás éri, a gomba elszaporodhat. Nem kellően tisztán tartott kalitka, fertőzött takarmány útján terjed.
Tünetek: A madár kedvetlen, étvágytalan. A Csőr üregében és garatban fehéres bevonat keletkezik, mely a gombából, és elhalt szövetekből tevődik össze. Ez továbbterjedhet az emésztőcsatorna más részeire is.

Gyógyítása: 0,8%-os jódkálioldattat, vagy 1/10 Nizoral tabletta porrá tört, vízbe kevert oldatával. Kapjon bőségesen A- és B-vitamint.