Fontos tudni!

                                                 CITES

   A washingtoni egyezmény által érintett fajok és származékaik forgalma engedélyének köznyelvi elnevezése. Valójában az egyezmény angol elnevezésének rövidítése (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora).
   Ez a betűszó rendszerint szerepel a veszélyeztetett fajok forgalmát engedélyező hivatalos okmányokon.

   Aki tehát veszélyeztetett (ún. első v. második listás) madarat tart ill. elad, annak rendelkeznie kell CITES-engedéllyel, ami lehet  EU-bizonylat (sárga dokumentum - régen Honosított CITES engedély),  tenyésztői bizonylat (zöld dokumentum), vagy a nyilvántartásba vételt igazoló hivatalos értesítő, illetve külföldről engedéllyel behozott példány esetében Származási igazolás (kék dokumentum).
   Konkrétan azt kell tudni, hogy mi az az 1. lista, mely fajok, s miért szerepelnek a 2. illetve a 3. listán.
   Az egyezmény hatálya alá közel 35.000 állat- és növényfaj tartozik, ezeket a veszélyeztetettségük alapján a következő 3 listára (törvény szerinti megnevezéssel: függelékbe) sorolták be:

I. függelék

   Vészhelyzetben lévő fajok szerepelnek benne, amelyek klb. okokból, közöttük a nemzetközi kereskedelem káros hatásai miatt is a kipusztulás szélére kerültek. Több fajnak már csak néhány tíz, vagy száz egyede él szabadon. E­zek védelme igényli a leg­szi­gorúbb megoldásokat, ezért az egyezmény kategórikusan tilt minden velük kapcsolatos kereskedelmi tevékenységet.
   Befogásuk, vadászatuk csak természetvédelmi célból engedélyezhető, az élő állatok, részeik, származékaik illetve a belőlük készített termékek, preparátumok exportja, importja és re-exportja is tilos.

II. függelék

   A 2. listán felsorolt fajok helyzete ma még nem kritikus, de többek között a velük való nagymértékű kereskedelem miatt állományuk már szintén veszélyeztetett. Ahhoz, hogy hosszú távon fennmaradhassanak az egyezmény szigorúan szabályozza a velük folytatott kereskedelmet. A szabályozás alapja a tudományos állományfelmérés, mely alapján meghatározzák azt az éves mennyiséget, amely befogását (export kvóta) engedélyezik, illetve engedélyekkel, kereskedelmi forgalomba kerülhetnek.

Az alábbi fajok tartoznak a II. függelékbe:

III. függelék

   Előfordul, hogy egy faj valamilyen okból egy bizonyos területen kerül veszélybe, de a helyi természetvédelem nem elég erős ahhoz, hogy a fajt a kereskedelem káros hatásaitól megvédje, ezért a védelemhez nemzetközi segítséget igényel. Ilyenkor alapos megfontolások után a faj az adott ország kérésére és az adott területre vonatkozóan felkerül erre, a 3. listára. S az onnan származó példányok kereskedelme fog korlátozás alá esni.

   Ezért és az élet változásai miatt a listák nem egyszer és mindenkorra adottak, hanem időről-időre változások következnek be rajtuk, egyes fajok enyhébb, mások szigorúbb elbírálás alá esnek.
   Ezért és az élet változásai miatt a listák nem egyszer és mindenkorra adottak, hanem időről-időre változások következnek be rajtuk, egyes fajok enyhébb, mások szigorúbb elbírálás alá esnek.
   Például a részes felek 2005. évi konferenciája kapcsán kiadott 2005. augusztus 9-i rendelet 6. pontja szerint az Agapornis roseicolist törölték az egyezmény II. függelékéből. A 7. pontban leírtak szerint viszont Kína kérésére a III. függeléket számos fajjal bővítették.
   A változásokat érdemes figyelemmel kísérni, mert pl. a Cacatua sulphurea is 2005-ben átkerült a II. listáról az I. függelékbe. Illetve akinek bármely kérdésben van bizonytalansági érzése, az okvetlenül vegye fel a kapcsolatot a területileg illetékes hivatallal. (természetvédelmi hatóságok)
   Az egyezmény hatálya eléggé érthető okokból érinti a tenyésztett egyedeket is, hiszen egy kereskedelmi helyen (kiállításon vagy bárhol), illetve az államhatáron megfelelő okmányok nélkül nehéz bizonyítani (és elhinni) hogy az egyezmény által érintett példányok honnan származnak. Ezért, bár a CITES alapvető célja az egyes fajok természetben élő állományainak megőrzése, az egyezmény, illetve a hatóság foglalkozik a tenyészetből származó egyedek kérdéskörével is.
   Természetes, hogy a CITES a tenyészetekből, növények esetében mesterséges szaporításból származó egyedekkel történő kereskedelmet nem tiltja, de logikus, hogy a forgalmat ellenőrizni kell.
   Az is fekete-fehéren rögzítve lett, hogy fogságban szaporított állatnak kizárólag azt az egyedet lehet tekinteni, amelynek már a szülei is fogságban születtek, és ez dokumentumokkal igazolható.
   Ennek első feltétele volt a tenyészetek és a tenyészállatok nyilvántartásba vétele.
   Ahol ez megtörtént (mint hazánkban is) ott a fogságban szaporított példányok kereskedelmére az egyezmény bizonyos fokú mentességet biztosít. Leszögezi, hogy az I. függelékbe tartozó fajok igazoltan tenyészetből származó, második generációs egyedeivel kapcsolatban úgy kell eljárni, mintha azok a II. függelékbe tartoznának. Gyakorlatilag ezek a példányok forgalomba hozhatóak, de az I. függelékes fajok csak a CITES Nemzetközi Titkársága által nyilvántartásba vett és rendszeresen ellenőrzött tenyészetekből kerülhetnek kereskedelmi forgalomba.
   E tekintetben meg kell különböztetni:

      - A. mellékletes,
      - B. mellékletes és
      - BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG ALÓL KIVONT FAJOKAT.

   Utóbbiak jelenleg érvényes jegyzékét a 271/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet  4. melléklete (lásd a cikk végén!) tartalmazza – anélkül, hogy ez érintené a természetvédelemről szóló 1996. évi LIII. törvényt és a 8/1998. (I. 23.) Korm. rendelet behozatali/kiviteli, tartási engedélyre vonatkozó előírásait. Tudniillik ez utóbbi két dokumentum a hazánkban előforduló, vadon élő madarakkal foglalkozik.
   Az ún. A. mellékletes madarak kizárólag az alábbi dokumentumokkal tarthatók, forgalmazhatók, állíthatók ki:

• EU-bizonylat, melyet hazai tenyésztésű példány esetén a KvVM Természetvédelmi Egyezmények Osztálya állít ki (SÁRGA DOKUMENTUM) – fogságban szaporított példányok az EU területén - kiállításának feltétele a zárt gyűrű vagy pl. microchip;
• a harmadik országból behozott példányok ún. Származási igazolással (KÉK DOKUMENTUM), amely akkor elégít ki minden követelményt, ha a területileg illetékes hivatal a madarat nyilvántartásba vette és a példány megbízhatóan azonosítható (zárt gyűrű);
• a behozott példányok szaporulata vagy a hazai szülőktől származó szaporulatnak egyedi azonosításra alkalmas jelölés mellett rendelkeznie kell Tenyésztői bizonylattal (ZÖLD DOKUMENTUM).

   Az előzőekből logikusan adódik hogy a CITES-es fajok bármely példánya csak akkor legális, ha:

• a területileg illetékes hivatalnál be van jelentve;
• nyilvántartásba vették;
• tenyésztői bizonylattal legalizált, vagy róla
• származási igazolást állítottak ki, s az azon szereplő egyedi azonosító jel megegyezik a madáron található egyedi azonosító jelzéseivel.

   E jelzések gyűrű esetében, amennyiben a madár hazai tenyészetből származik:
      1. karakter: H, mint Magyarország;
      2-3. karakter: a szervezet száma, melynek a tenyésztő tagja;
      4-5-6-7. karakter: a tenyésztőazonosító száma;
      8-9. karakter (függőleges elrendezésben): évjárat, a tenyésztés évszámának utolsó 2 jegye;
      10-11. karakter: a madár egyedi száma a tenyésztés menetében.
   Az egyedi azonosíthatóság (és a bejelentés) kötelezettségét a 271/2002.(XII.2.) Korm. rendelet írja elő.

   A washingtoni egyezmény által érintett madarak kivitele az országból vagy a behozatala szintén CITES-papírhoz kötött.
   A behozatalnak két feltétele van (2002. dec. 28-i szabályozás):
      - a származási ország kiviteli, és
      - a célország beviteli engedélye.
   Import-export engedély  szállítmányonként 10 000 Ft 

A kivitelt a következő intzmények engedélyezik.

   Ausztriából:
   Bundesministerium für Wirtschaftliche Angelegenheiten
   Abteilung II/A/3 Landstrasser Hauptsrasse 55-57
   A-1031 Wien (Tel.: /431/ 71102-0; fax: /431/ 71-58347);

   Csehországból:
   Ministry of the Environment Nature Protection Department CITES Management Authority
   Virsovická 65.
   100 10 Praha 10 (Tel.: /422/ 67-310309; fax: /422/ 67-310308);

   Szlovákiából:
   Ministry of the Environment of the Slovak Republic Department of Nature and Landscape
   Protection Hlboká 2 
   812335 Bratislava (Tel.: /427/ 492-451-9; fax: /427/ 311 368);

   Oroszországból:
   Ministry of Protection of the Environment and Natural Resources
   B. Grusinskaya ul. 4/6. 123812 Moskow, GSP (Tel.: /7095/ 254-6763; fax: /7095/ 254-8283)

Import engedélyezés

   A nyilvántartásba vett "CITES"-es madarak belföldi forgalmát is feltételhez köti - hazánkban - a természetvédelmi hivatal: be kell jelenteni a tulajdonosváltozást. A tulajdonosváltozás bejelentése illetékmenetes.
   A nyilvántartásba vett madarak szaporulatát is be kell jelenteni, ez egyébként a tenyésztő érdeke, ugyanis a nyilvántartásba vett szaporulat természetszerűen kap CITES-papírt (Tenyésztői bizonylat – 5000 Ft/ fészekalj), tehát értékesítése v. kiállításokon való szerepeltetése nem jár az elkobzás veszélyével.

   Azoknak a madaraknak a kereskedelme, forgalma, kiállítása, amelyek az ún B melléklet fajlistáján szerepelnek NINCS EU-BIZONYLATHOZ kötve, de legális eredetüket dokumentummal kell igazolni. Ez lehet:
      - állatorvosi engedély,
      - tenyésztői bizonylat,
      - származási igazolás vagy
      - számla.
   Bármelyikről legyen szó, a dokumentumból ki kell derüljön, hogy a madarat hol tenyésztették vagy melyik 3. országból származik. Utóbbi esetben akkor problémamentes a dolog, ha a dokumentumon szerepel a CITES-engedély száma és annak a kiállítási dátuma is!
   Mind az A./, mind a B./ mellékletes madarak
      - szerzéséről,
      - eladásáról, illetve
      - elhullásáról
az esemény bekövetkezését követő 30 napon belül értesíteni kell a CITES Igazgatási Hatóságot!

   (Környezetvédelmi minisztérium Nemzetközi Egyezmények Osztálya  CITES Igazgatási Hatóság. Email kapcsolat Práger Anna: cites2@mail.kvvm.hu Ez az e-mail cím védett a spamkeresőktől, engedélyezni kell a Javascript használatát a megtekintéshez )
   A madárneveket illetően a http://www.kvvm.hu/cimg/documents/865_2006_EK.pdf honlap 59. oldalán találjuk annak az irodalomjegyzéknek a listáját, melyet az Európai Közösségben hivatalosnak elfogadnak. Ugyanabban a dokumentumban együtt meg lehet tekinteni a CITES-szal összefüggésben alkalmazott valamennyi dokumentumformát (űrlapot).
   (Jó tudni, hogy a papagájok közül csupán három fajra - a hullámos, a nimfa és az örvös papagájra NEM VONATKOZIK a washingtoni egyezmény. Ennek ellenére a helyzet korántsem annyira bonyolult, mint azt első pillanatra gondolnánk.)

   Az illetékes hivatal (a KTM 1990/4. rendeletének melléklete alapján) már szinte a kezdetektől eltekint azoknak a papagájfajoknak a belföldi forgalmában is a CITES-engedélytől, amelyek tenyészetekben közönségesek, s a tenyésztésük nem okoz különösebb nehézséget, ill. olyan mutációk, melyhez hasonló madarak a szabad természetben nem fordulnak elő. Az a bizonyos 36-os lista időközben bővült - nevezetesen:

4. számú melléklet a 271/2002. (XII. 20.) Korm. rendelethez

Nem tartozik egyetlen függelékbe sem a hullámos papagáj, rózsásfejű törpepapagáj és a nimfapapagáj.
Fenti kivételektől eltekintve minden egyéb papagájfaj beletartozik valamelyik CITES függelékbe.

Arról, hogy egy papagájfajnál a CITES eltekint-e a megfelelő igazolás, engedély, tenyésztői bizonylat meglététől, valamint hogy egy papagájfaj tenyésztéséhez, importálásához, stb. milyen engedélyekre van szükség az alábbi címen érdeklődhetünk:

CITES IGAZGATÁSI HATÓSÁGOK ELÉRHETŐSÉGEI:

Észak-dunántúli KTVF:                   Nyugat-dunántúli KTVF

Ügyintéző: Tatai Sándor                    ügyintéző: Császár Noémi

Győr, Árpád u. 28-32.                       Szombathely, Vörösmarty u. 2.

tel: 96/524-000                                 tel: 94/328-188

Közép-dunántúli KTVF                    Dél-dunántúli KTVF

Ügyintéző: Csihar László                   Ügyintéző: Vágner Géza

Székesfehérvár, Hosszúsétatér 1.      Pécs, Papnövelde u. 13.

tel: 22/514-300                                  tel: 72/567-102

Közép-Duna völgyi KTVF                 Dél-dunántúli KTVF

Ügyintéző: Bánfi Szabolcs                  ügyintéző: Kovács Viktor

Budapest, Nagydiófa u. 10-12.             Baja, Bajcsy Zs. u. 10.

tel: 478-4400                                      tel: 79/421-153

Felső-Tisza-vidéki KTVF                   Közép-Tisza-vidéki KTVF

Ügyintéző: Zsigó Krisztina                   Ügyintéző: Samu Péter

Nyíregyháza, Kölcsey u. 12-14.            Szolnok, Ságvári krt. 4.

tel:42/598-930                                     tel: 56/372-313

Alsó-Tisza-vidéki KTVF                     Észak-magyarországi KTVF

Ügyintéző: Lovászi Péter                     Ügyintéző: Barcsák Barbara

Szeged, Felső-Tiszapart u. 17.             Miskolc, Mindszent tér 4.

tel:62/553-038                                     tel: 46/517-300

Tiszántúli KTVF                                Alsó-Tisza-vidéki KTVF

Ügyintéző: Vass Balázs                      Ügyintéző: Palatinus István

Debrecen, Piac u. 9/b.                         Gyula, Megyeháza u. 5-7. 

tel: 52/310-428                                    tel: 66/361-755

 Az alábbi címeken és telefonszámokon mindenki elérheti a lakóhelye szerinti illetékes igazgatási hatóságokat. Amennyiben CITES köteles madarat vásárol, vagy tenyészt, itt köteles bejelenteni.