Tollas szépségeink
                                       " A madarászáshoz nemcsak érteni,
                                                 hanem hűnek is kell lenni "


A papagáj mint házikedvenc:

A papagájtartás sokkal nagyobb felelősséggel jár, mint ahogy azt az újdonsült tulajdonosok gondolnák. Hihetetlen elkötelezettség szükséges ahhoz, hogy megelőzzük a magatartási problémák kialakulását. Számos tulajdonos, a madarat csak szép, esetleg szórakoztató tárgynak tekinti, nem pedig egyéniségnek, pedig érzelemviláguk majdnem olyan összetett, mint az emberé.

A papagáj, társas lény:létének alapeleme az emberrel, vagy más papagájokkal fenntartott közeli kapcsolat. Ha boldognak érzi magát, az ember legjobb társává válhat, ám ha ezt a köteléket megtagadják tőle, élete szomorú és feszültségekkel terhes lesz.

A papagáj hangja:

FAJ Hangosság A hang élessége

utánzóképesség

Amazonpapagáj 3 0 2-3
Arák 4 0 1
Aratinga fajok 2-3 0 1-2
Hullámos papagáj 1 0 2
Jákópapagáj 2 1 3
Kakaduk 4 0 1
Nemes papagáj 2-3 0 2
Nimfapapagáj 1 1 2
Pionites fajok 2 1 1
Poicephalus nemzetség 2 1 2
Lórik 1 1 1-2
Törpepapagájok 1 0-1 1
Verébpapagájok 1 0 1

Ha még sosem tartottunk papagájt, a kisebb fajokkal érdemes próbálkoznunk. Sok első tulajdonos, túlságosan nagyra tör és olyan madarat szerez be, amelyet szó szerint nem tud kezelni. Nem engedi ki a kalitkából, mert fél, hogy erős csőrével megsebezhet valakit. Ugyanezek az emberek, a kisebb testű madarak felé viszont sokkal nagyobb önbizalommal fordulnak.

A nagyobb fajokkal összevetve sok előnyük van: nincs szükségük nagyméretű, drága kalitkára és viszonylag olcsó az eleségük. Az áruk is megfizethető, ami azt jelzi, hogy általában is könnyű őket tenyészteni. Csak az döntsön egyetlen madár megvétele mellett aki kézzel nevelt madarat szeretne és naponta rengeteg időt tud vele töteni.

Nincs szomorúbb látvány, mint amikor a papagáj órákon át magára marad. Ezeket észben tartva először azt kell eldöntenünk, hogy egy vagy két madarat vásároljunk-e. Ha pedig egy párat veszünk, tenyészteni szeretnénk-e?

A legtöbb faj esetében két hím boldogan él együtt. Két tojó is eléldegélhet egymás mellett, hacsak nem egy tojódomináns fajról van szó mint pl a törpepapagáj vagy a szenegáli papagáj.

A nemek megkülönböztetése bizonyos fajoknál a külső megjelenés, sőt sokszor a viselkedés alapján is lehetetlen. Manapság DNS vizsgálattal meg lehet már könnyen állapítani a nemet (ez kb 6000 ft)mely lehet vérvétel, vagy tollvizsgálat alapján.

Én jobban bízok a vérvételben!

Gyermekes családok számára alkalmas papagájok:

FAJ Kisgyermekes családba való-e? Idősebb gyermek mellé való-e?
Amazonpapagáj nem igen
Arák nem talán
Aratinga fajok nem igen
Hegyi lóri talán igen
Hullámos papagáj igen igen
Jákópapagáj nem igen
Kakaduk nem talán
Nimfapapagáj igen igen
Pionites fajok nem talán
Pionus fajok igen csak tojók
Pyrrhura fajok igen igen
Törpepapagáj talán igen
verébpapagáj igen igen
szivárványlóri igen igen

A szükséges eszközök és beszerzésük:

A papagáj megvásárlása előtt tervezzük meg a kiadásokat. A kalitka és a kiegészítők többe is kerülhetnek, mint maga a papagáj. Győzzük le azt a kísértést, hogy egy olcsóbb madárnak olcsó kalitkát vásároljunk. A kalitka lesz ugyanis több évig a madár otthona, érdemes tehát alaposabban utánajárni a kapható, és a faj számára leginkább megfelelő kalitkaféleségnek.

A kalitka és a tartozékok felszereléséhez egy nagyobb állatkereskedés, vagy kimondottan papagájspecialista szaküzlet is segíthet, de az interneten is megrendelhetünk minden szükséges holmit.

Kalitkák: A papagájnak jó minőségű kalitkára van szüksége, ami bizony sokba kerülhet. Ne vásároljunk olcsó kalitkát azzal a céllal, hogy majd beszerzünk egy jobbat ha anyagilag megengedhetjük. A kis kalitkák agressziót és más viselkedésbeli problémákat okozhatnak, az olcsó darabok pedig lehet, hogy mérgező elemeket tartalmazó fémből készültek.

Arról nem is beszélve, hogy a papagájok megszokják a kalitkát és nem fogadják el a változást. Saját tapasztalatom: egy hím nimfám egy közepes méretű kalitban volt elhelyezve, természetesen naponta volt lehetőség repülni. Egyik nap kaptam egy kétszer akkora kalitkát mint amiben volt és áthelyeztem az új helyére. Röviddel az áthelyezést követően arra lettem figyelmes, hogy a madár csípkedi a lábát és agresszív. Figyeltem mi történik, de nem múlt el ez a viselkedés. A tapasztaltakat követően visszahelyeztem a régi helyére ahol azonnal megszünk ez a viselkedés. A madár azóta is nyugodt és kiegyensúlyozott, tehát figyeljünk nagyon a kalitka kiválasztásánál!

Másodkézből csak akkor vásároljunk kalitkát, ha meg tudunk bizonyosodni arról, hogy az előző lakó nem fertőző betegségben pusztult el. Ha a kalitkát használtan vesszük, alaposan fertőtlenítsük át pl. domestossal vagy valamilyen víurölő készítménnyel.

Ülőrudak: Figyeljünk arra, hogy madarunkna ne műanyag rudat, hanem fából készült ülőrudat helyezzünk be, ugyanis a fa által jól kopik majd a körme. A vastagságot úgy válasszuk meg, hogy a madár lába ne érje át a rudat. Ügeljünk arra is, hogy milyen fát választunk. Legjobb az almafa ága, vagy az akác, fűzfaág. Diófa ágat ne tegyünk be neki, ugyanis mérgező!

Etetőedények: Fontos, hogy az etető-itatóedényeket a kalitkán kívül állva tudjuk cserélni madarunknak. Még a legszelídebb papagj is tiltakozik a kalitkába benyúló kéz láttán. Legalább két edény legyen madarunk előtt,melyben vízet és magkeveréket tudunk helyezni. Ha több helyünk van, tegyünk még fel neki legalább két edényt, melyben zöldségeket-gyümölcsöket és grittet helyezhetünk.

A műanyag etetőedényeket azért találták ki, hogy több napra elegendő mag férjen el benne a kisebb fajok számára. Ha azonban a nyílásban lévő magok nedvesek lesznek vagy beszennyeződnek, ez megállítja  magok folyamatos adagolást. Ezen etetőknek nagy hátránya, hogy nehezebb őket tisztán tartani a sok kis sarok miatt.

Játékok: Részesítsük előnyben a természetes anyagokból, vagyis fából, bőrből, kötélből készült játékokat. A játékoknak fontos szerepe van abban, hogy a papagájjal elfogadtassunk mindenféle szokatlan formát és anyagot, illetve hogy segítsenek kialakítani a madarak természetes kíváncsiságát, táplálékszerző képességét. Fémből készült játékok vásárlásánál kerüljük azokat melyek cinket tartalmaznak.

Ötlet: egy vékony kötélre fűzhetünk fel kedvencünknek száraztésztát melyet örömmel rágcsálhat. Ez olcsó viszont ötletes megoldás!

A papagáj mint családtag: A papagájokat a kutyákkal, nyulakkal és tengerimalacokkal együtt házi kedvencként tartják számon, holott sokukban megvan az a képesség, hogy valódi társakká váljanak, akiknek a jelenléte ugyanolyan megnyugtató, mint egy emberé. Ez az inteligenciájukból, társas mivoltukból és utánzóképességükből következik.

Ha papagájt vásárolunk, próbáljuk kipuhatolni, mire gondol a madár, milyen szemmel látja a világot, mi kell neki ahhoz, hogy boldog legyen. Ha nincs időnk, hogy a papagájt családtagként kezeljük, szeressük és mindent elkövessünk, hogy boldoggá tegyük, akkor inkább ne vásároljunk papagájt.

A kalitka elhelyezése: A madárnak leginkább a lakás leginkább lakott helyiségében kell lennie, kivéve, ha az a konyha. Sose tegyük madarunkat a konyhába, hisz az ott keletkezett gőz, pára ártalmas lehet a madárra. Ne helyezzük a kalitkát elektromos erőtér mellé, azaz legyen távol a sámítógéptől, a televíziótól és a mikrohullámú sütőtől.

Ne tegyük ki közvetlen napfénynek sem, de a természetes napfény azért érje egy kicsit. A szoba sarkában, vagy a fal mellett érzi biztonságban magát a madár. Mindenekelőtt azonban ha valaki dohányzik a családban, tiltsuk meg neki, hogy rágyújtson a madár közelében. A passzív dohányzás náluk is nagyon káros és a pusztulásukat okozhatja.

Kommunikáció a papagájjal: Bánjunk családtagként a papagájjal és tudassuk vele a fontos információkat intelligens módon. Minden, az emberrel szoros kapcsolatban élő papagáj, még a kis termetű fajok is sokkal többet értenek meg mint azt gondolnánk.

A madarak nagyszerű megfigyelők, ebből az következik, hogy egy sor információt közölhtünk velük. Öntudatlanul így is tesszük: pl felvesszük a kabátunkat és azt mondjuk "szia", amivel közölük azt a tényt, hogy elmegyünk otthonról.

Napi időbeosztás: A madár megvásárlását követően sokan elkövetik azt a hibát, hogy több időt és figyelmet szentelnek a madrnak annál mint amire később módjuk lesz. A vonzó, fiatal termtményről egyszer csak lekopik az újdonság varázsa, így csökkenni fog a rászánt idő is. Ha így cselkszük, madarunk rövid időn belül zajos, követelőző lesz. Be kell állítani nála egy napi időbeosztást. A madár hamar meg fogja tanulni, hogy a nap egyes szakaszában nem figyelnek rá és nem fog folyamatosan az ajtónyitás után sóvárogni.

Mindenképpen legyen napirendünkben legalább 60 perc, vagy kétszer 30 perc amit a madarunkkal együtt tudunk tölteni. Ha gyorsan kialakítjuk ezt a napirendet, a madár nagyobb biztonságban fogja magát érezni. Ha nem tudja mikor fognak majd rá figyelni, akkor rikácsolni fog. Beszéljünk hozzá gyakran, ahogy csak tudunk menjünk oda a kalitkájához, adjunk neki valami nyalánkságot, rágcsálnivalót.

Mindig mérlegeljük, hogy mi a jó a papagájnak. Fiatal korban sokat alszanak, legalább napi 10 órát egy éjszaka. Ha nem piheni ki magát a madár, ingerlékennyé válik, elképzelhető, hogy csípkedni fog, vagy rosszul eszik.

Minden papagájnak szüksége van délutáni pihenésre. Kora délután ne vegyük ki a madarat játszani, olyankor ugyanis általában álmos.

Elszökött madarunk felkutatása: Az elszökött papagájok többségét sosem találják meg, tegyük hát meg a következő óvintézkedéséeket:

  • ne engedjük meg kis méretű papagájunknak, hogy a vállunkra üljön. Nagyon könnyű kisétálni a kertbe és észre sem vesszük, hogy a madár ott ül. Ne ringassuk magunkat abba a tévhitbe, hogy a madarunk otthon sosem repül el tőlünk. Ha megijed, igenis el fog repülni, ezt súgják az ösztönei.
  • Ha a papagáj szárnytollai vissza vannak vágva, ellenőrizzük ezeket 10-14 naponként. Akkor is el tud repülni, ha a három elsőrendű evező ép az egyes szárnyakon.
  • Minden ajtót és ablakot zárjunk be ha kiengedjük madarunkat.
  • Gondosan jegyezzük fel a madár gyűrűjének és mikrochipjének a számát. Ha valaki megtalálja, és nem óhajt megválni tőle, ez az egyetlen módja, hogy tulajdonjogunkat bizonyítsuk.

A sikeres keresés: Ha elszökik a madarunk, a következőket kell tennünk:

  • Telefonáljunk be a helyi rádióállomásra, írjuk le a szökevény küllemét.
  • Tegyünk ki plakátokat ahol csak lehet, de főleg a környéken.
  • Értesítsük a helyi mehelyeket.
  • Lépjünk kapcsolatba helyi madármegfigyelőkkel. Ők sokkal sikeresebben vesznek észre egy szokatlan madarat, mint az átlagemberek.
  • Ha van a környéken kisállatvédő szervezet, értesítsük őket.
  • Értesítsük a szökésről a helyi állatorvost, lehet ugyanis, hogy a madarat oda vitték, mert esetleg sérülten találták.
  • Adjunk fel interneten, kereső üzeneteket (IDRE.hu, háziállat.hu, expressz.hu)

Utazás a papagájjal: Még mielőtt megvásároljuk a papagáj vegyünk egy utazódobozt (macskaszállító tökéletes). Már egészen fiatal korban gyakoroltatni kell a dobozba bemenni és abban utazni. Tegyünk valami ételt a dobozba és hagyjuk benne a madarat 5 percig, vagy tegyünk egy sétát a kertben úgy, hogy visszük magunkkal. Mindig jól ellenőrizzük le, hogy a szállító jól be van-e zárva, nehogy elrepüljön a madarunk.

A papagáj rövidesen várja majd, hogy belebújhasson. Az autóhoz szoktatott papagájok jól utaztathatók, nagyon élvezik az utat. Sose hagyjuk egyedül az autóban a madart, hisz egyrészt odavonza a tolvajokat, másrészt pedig a felmelegedő hőmérséklet a madár pusztulásához vezethet.

Madarunk és egyéb házikedvencek kapcsolata:

Megjósolhatatlan, hogy a papagáj és egy másik háziállat viszonya sikeres lesz-e vagy sem. Általában semmi jó nem származik abból, ha egy kistermetű papagáj oda kerül, ahol macska van. Ha azonban a cica olyan helyen nőtt fel, ahol nagytestű papagáj volt, érezni fog valamiféle tiszteletet az iránt a hegyes csőr iránt.

Tartsuk észben, hogy egy papagáj vagy kakadu elég erős ahhoz, hogy megöljön vagy megcsonkítson egy kutyát. Néhány papagáj, így  pl a jákó vagy az amazon szeretnek állatokkal incselkedni, megcsípni a farkukat és elrepülni.

Pokollá tehetik az állatok életét, így már kiskorukban le kell őket erről szoktatni. A félelmet nem ismerő apró sapkáspapagájok egyfolytában kapcsolatot keresnek más álattal. Összebarátkoznak velük, megcsíphetik, vagy akár moesztálhatják is őket.

Madarunkat tehát soha ne hagyjuk egyedül egyéb házikedvencünkkel, még akkor sem, ha az állatok együtt nőttek fel, hisz egy rossz mozdulat és bekövetkezhet a baj.

Viselkedés:

Sokféle viselkdési probléma származhat abból, ha az önállóvá váláskor, illetve azt követőenhelytelenül gondozzák a papagájt, különösen, ha a madarat erőszakkal választották el, vagy egészen fiatal korban megcsonkították a szárnyait.

Az ilyen hibák után, az első hónapokban többféle probléma ütheti fel a fejét a madárnál. Az is gondot okoz, ha elválasztás után, hírtelen elhanyagolják a papagájt. Jó példa erre egy jákópapagáj esete, amit egy kertészetnek adtak el. A madár mindaddig a figyelem központjában volt, míg el nem került az új helyére, ahol betették egy röpdébe  és többé feléje sem néztek. Nagyjából négy hétre rá, egy érző szívű hölgy megvette a jákót, nem azért mert papagájra vágyott, hanem csupán azért, mert a madár nagyon bánatosnak látszott. A madár egy hónap alatt annyira megszerette az új gazdáját, hogy nem akarta elengedni, azt akarta, hogy állandóan a szeme előtt legyen, ez pedig már magában is egyfajta viselkedési probléma.

Még súlyosabb eset volt az a kakadu esete, akinek a szárnyait helytelenül vágták vissza. A tollakat egyenesen átvágták, olyan rövidre, hogy a levágott végek ingerelték a madarat. Ahelyett, hogy játszott volna, a tollvégeket rágcsálta, majd elkezdte a jó tollakat kihuzigálni. A rosszul levágott tollak valószínűleg állandó kényelmetlenséget okoztak neki. Figyeljünk nagyon oda ezekre a dolgokra!

Az evezőtollak visszavágása:  Gyakran hallani azt az ártalmas és helytelen tanácsot, hogy a papagáj szárnyait vissza kell vágni ahhoz, hogy idomítható legyen. A szárnycsonkítás döntését a vásárlónak kell meghoznia, nem az eladónak. Ha egy fiatal papagáj szárnyát vissza kell vágni, akkor ezt csak azután szabad elvégezni, ha a madár már több hónapja repül, és szárny-és mellizmai megerősödtek. Ha az evezőtollakat túl korán visszavágják, majd évekig nem engedik kinőni, a papagáj talán soha sem lesz képes repülni.

A madár evezőtollainak kurtitására, gyakorlatra van szükség. Ehhez kérjünk tanácsot, tapasztalt tenyésztőtől.

A vágás legyen óvatos és folyamatos, ne olyan, amitől a madár utána majd a földre zuhan. Több egymás utáni eséstől megsérülhet a mellcsontja. Ez nagyon fájdalmas, azonkívül letöri az önbizalmát, megváltoztatja a személyiségét: ideges és túlságosan mozgékony lesz. A fiatal papagájok, a gyermekhez hasonlóan egy életre szóló lelki sérülést szerezhetnek egy fiatalkorban elszenvedett negatív tapasztalattól.

A megcsonkított szárnyú madár, újra repülni akár több hónap elteltével fog csak tudni.

Indokok a csonkítás ellen:

  1. Sérülések keletkezhetnek (mellcsontsérülés)
  2. Fertőzést, tolldaganatot okozhatunk vele
  3. Tolltépős lehet a madarunk.

A másik tényező, ami a papagáj első évét, és talán teljes további életét befolyásolja, ha gyengéd, érzékeny emberek veszik körül, akiktől a madár szeretetet és tiszteletet kap. Ha gyerekek vannak a családban, a felnőttek esetleg naívan szemet hunyanak afölött, hogy a madarat valamilyen módon piszkálják vagy nyaggatják.

Nem igazán bölcs dolog papagájt vásárolni ha kisgyermek van a családban. A gyerekek mozgása túl gyors és kiszámíthatatlan, tetteik pedig meggondolatlanok.

Ha a fiatal papagájunkkal kialakult viszony nem egyezik előzetes várakozásunkkal, ezért ne a papagájt hibáztassuk! A hiba sokkal inkább bennünk van. Tény, hogy egyes papagájok lelki alkata nem megfelelő ahhoz, hogy jó házi kedvencé váljon. Ha egy papagájt kézzel neveltek fel, az még nem azt jelenti, hogy meg is felel ennek a célnak. Függ az adott madár temperamentumától, fajától, kismértékben az ivarától is. Még az egy fészekaljból származó egyedek is lehetnek különböző személyiségek.

Rikácsolás és lármázás: A jákó a nagypapagájok között az egyik legcsendesebb, de sok faj képes pokollá tenni az életünket a rikácsolásával.

Ahelyett, hogy ráordítanán, gondoljuk végig, miért is ilyen hangos a madár. A papagáj, ok nélkül nem rikácsol. Gyakran csak arra van szüksége, hogy a közelünkben legyen. Ha nincs mellette fajtárs, az ember lesz a társa. A papagájok rikoltozva tartják egymással a kapcsolatot. Addig hallatják a hangukat, míg válasz nem érkezik. Ne hagyjuk figyelmen kívül ha a papagáj zajos!

Nem kell odamenni hozzá, elég, ha odaszólunk, vagy beszélünk hozzá, amikor elmegyünk a kalitka mellett.A folyamatos rikácsolás azt jelenti, hogy nem szentelünk neki elég figyelmet. Az ember által felnevelt papagájok nagyon követelőzőek, és napi odafigyelést igényelnek. Az a papagáj, amelyik naponta több órát van egyedül a kalitkájában, szinte biztosan hangos lesz, hatulajdonosa hazaérkezik, mivel természetes, hogy vágyik a társaságra.

Összefoglalva, miért zajos a papagájunk:

  • Mert nem figyelünk rá,
  • csőrrel elérhető tárgyak hiánya,
  • unalmas, változatlan környezet,
  • naponta több órára magára marad,
  • éhes (fiatal madár esetében),
  • túl ingergazdag környezet (gyakori hangos zajok).

A madár figyelmének lekötése:

Nem könnyű annyi fát és kötelet beszerezni, amennyi a papagájnak hosszú ideig elég. Nagyszerű játék lehet egy kisebb méretű kifúrt kókuszdió, amiből kiszárítottuk a kókusztejet, húsát pedig kikapartuk és egy láncra erősítve lelógatjuk a kalitka tetejéről. Másik módzser, amikor középen kifúrt fa építőkockákat fűzünk fel láncra. Mindkét holni olcsón beszerezhető és az elkészítésük is könnyű. A papagájt ezek órákra lekötik, a csőrkoptatást is elősegítve. Használt fenyő és más fahulladékot is adhatunk nekik.

Olcsó és szórakoztató lehet pár kis kartondoboz is, csengők, természetes anyagú kötéllétrák.

A napi rendszerességgel változó környezet segít elűzni az unalmat. Nagyon szerencsés az a papagáj, amelyik a nap nagy részét kinti röpdében töltheti.

A túlságosan ingergazdag környezet, pl. síró kisgyermek, veszekedő felnőttek, felbátorítják a madarat, pl az amazont, hogy ő is beszáljon a zajkeltésbe. A nagy hangerőre állított televízió és CD-lejátszó is sok papagájt zajongásra csábít, és ha rákiáltunk, azzal csak bátorítjuk, hogy még zajosabb legyen.

A madár hangjának megváltozása:

Ha a rikácsolás problémát jelent, koncentráljunk arra, hogy a visítást más hang helettesítse. Az amazonok és a jákók pl szeretnek fütyülni. Ha a rikácsolásra válaszként fütyülünk nekik, általában abbahagyják a fülsértő zenebonát, és fütyülni kezdenek. Nálam a jákóknál ez működik. Előfordul, hogy megfeletkeznek magukról és bohóckodással kezdve, őrületes hangzavart hoznak létre. Ilyenkor füttyel, vagy egy halk odazólással valóban abbahagyják.

Sok amazon szeret énekelni: ha rágyújtunk egy dalra, a madár is szívesen beszáll. A fehér kakaduknak nagyszerű a ritmusérzékük, ha pl. tapsolni és ringatózni kezdünk, abbahagyják a rikácsolást és velünk összhangban ringatóznak. A nagy arákat már nehezebb félrevezetni, ám soha ne djunk nekik ennivalót, hogy ne rikoltozzanak. Hamar megtanulják ugyanis, hogy a rikoltozásnak megvan a jutalma.

A permetezést nem kedvelő madarak a párásító láttán, rendszerint azonnal elnémulnak. Nálam a jákók mikor meglátják a virágpermetezőt, azonnal csöndben lesznek. Gyurika nevü jákóm pl azt mondja ilyenkor, hogy nem szabad.

Ha egy idősebb papagáj kerül hozzánk, az új helyen ideiglenesen csökken az önbizalma, ami csendesebb viselkedést eredményez.

Mi a teendő, ha a papagáj rikácsolva követel magának még több figyelmet? Ha pl. kint volt a madár a kalitkából legalább egy órán keresztül és mikor visszatettük rákezdett a rikácsolásra és csak mondta, mondta rendületlenül a magáét? Ilyenkor a legjobb, ha azonnal kimegyünk a szobából és egy darabig vissza sem megyünk. Ez az egyetlen módja amivel megtaníthatjuk neki, hogy rikácsolással épp az ellenkezőjét éri el annak amit szeretne.

Ha beadjuk a derekunkat, azzal csak megerősítjük benne a rikácsoló hajlamot. Ha így viselkedik a madarunk a figyelme elterelése végett tegyünk valamilyen élelmet pl.  egy szelet almát az etetőjébe, vagy adjunk neki egy fűzfaágat mielőtt visszatérnénk hozzá a szobába. Ha viszont a papagáj játszik vagy pihen mikor belépünk hozzá a szobába, dícsérjük meg és simogassuk meg a fejét, ahogy szereti. A madár össze fogja kapcsolni ezt az élvezetet a jó viselkedéssel.

Csípés:

A papagájokat ismerőket a madarak soha, vagy szinte nagyon ritkán csípik meg. Ők megértik azokat a figyelmeztető jeleket, amik jelzik, hogy a papagáj csípni fog, ha tovább ingerlik. Ezek a jelek az egyes fajoknál igen hasonlóak. Néhánynál, így az amazonoknál teljesen nyílvánvalóak és elég idő van a figyelmeztetés és a csípés között ahhoz, hogy senkinek ne essen baja. A szem szikrákat szór, a farok ernyőszerűen széttárul, a nyaktollak felborzolódnak.

A jákók figyelmeztetése kifinomultabb (összeszűkülő vagy félig lehunyt szemekkel erősen koncentrál), ám olyan gyorsan cselekszik, hogy sokakat sikerül meglepnie. Az Én jákóim ha már unják a simogatást, játszást, összeszűkült pupllával egy sípoló hangot adnak ki , kihúzzák maguka mint a katona és támadásra készen állnak. ilyenkor tudom, hogy már pihenésre vágyik, elege lett a játékból és visszaengedem a kalitkájába.

A csípésnek kétféle oka van. Az egyik a tekintélyének kétségbe vonása, a másik a félelem. Az egy és három év közötti papagájok, gyakran megtagadják a parancs teljesítését és csípnek. A papagáj nem csípi meg a rangsorban előtte állót. Ugyanakkor még a legszelídebb, legbarátságosabb papagáj is csphet, ha behatolnak a territóriumába, vagy nem megfelelően viselkednek.

Ahogy a papagájnak meg kell tanulnia, mi az, ami számunkra elfogadhatatlan, nekünk s meg kell tanulnunk, mi az, amit a madár nem tűr el. Ilyen pl, hogy nem szabad behatolni a territóriumába, vagyis a kalitkájába. Barátságosan feléje nyújthatjuk a kezünket, hogy ráültessük, azt azonban nem fogja tolerálni, ha hozzányúlunk a játékához ha ő is a kalitkában van.

Néhány papagáj annyira védi a területét, hogy esztelenség benyúlni a kalitkájába, hogy kiszedjük.

Én ezt úgy oldom meg, hogy ha ki akarom engedni a madaram, kinyitom neki az ajtót és megvárom míg ő magától kijön. Elég kíváncsiak ahhoz, hogy pár percen belül máris kint legyenek a kalitka tetején. A bemenetelt ugyanígy oldom meg. Pár alkalom után megtanulta a madár, ha kinyitom neki az ajtót, akkor be kell mennie. Erre is adok neki időt, hagyom, hogy magától menjen be. persze előfordul, hogy esze ágában sincs bemenni, ilyenkor valamivel becsalogatom.

 

Asztali nézet