Tollas szépségeink
                                       " A madarászáshoz nemcsak érteni,
                                                 hanem hűnek is kell lenni "

Kézzel nevelt kedvenceink

 

2012 06 28 (5) 001

 


Ebben a fejezetben a kézzel nevelséről szeretnék pár saját tapasztalatot, információt megosztani.

 

Egy madár kézzel történő felnevelése nem könnyű feladat. Mielőtt belefogunk, gondoljuk át mire is vállalkozunk, van-e elég időnk és energiánk a feladat megvalósítására. Tudjuk-e vállalni, hogy az első hetekben 3 óránként felkelünk hozzá? Iskolából, munkahelyről haza tudunk-e menni és megetetni a madarat? 

Nem mondom azt, hogy mindenképpen nagy tapasztalat kell ehhez viszont kellő madarászatban eltöltött évek mindenképpen legyenek magunk mögött. Úgy ne akarjuk felnevelni egy tollast sem, hogy egyik nap eldöntjük, hogy szeretnék családi kedvencként egy madarat aztán 1 hét múlva már el is hoztuk a tenyésztőtől.

 

Ha kellően felkészültünk a feladatra és eldöntöttük, hogy kézzel fogunk nevelni egy madarat, szerezzük be az alábbi eszközöket:

- Jó minőségű tápszer (Én a Nutribird-et használom)

Vl Nutribird A19 High Energy Parrot Hand-rearing Food 3kg

- Fecskendő melyet állatorvosnál vásárolhatunk,

Egyszerhasználatos inzulin fecskendő 1 ml - Kattintásra bezárul

- Nagyobb testű madarak neveléséhez inkubátor. Elvileg egy nimfa papagáj neveléséhez is jó ha van  inkubátorunk viszont elég borsos áron kaphatóak így sokan nem tudják megvásárolni.

Kép

(Fotó: Idre.hu)

Nálam tökéletesen bevált egy közép méretű odú melynek aljára forgácsot tettem és az odút egy állítható erősségű villanypárnára helyeztem. Hogy védjem a fiókát a kihüléstől egy pici plüss állatkát is tettem az odúba, melyhez odabújhatott a madár (ugymond szülőpótló).

Nagyon fontos, hogy az első két hétben hagyjuk, hogy a szülők neveljék a kicsit/kicsiket. Az első életnapokban előfordulhat, hogy a madár félrenyeli a tápszert és megfullad. Ez abban az esetben ha a szülők nevelik, nem fordulhat elő vagy legalábbis nem gyakori. Persze más a helyzet ha a szülők egyáltalán nem nevelik a piciket. 

A madarat a leválasztáskor azonnal tegyük meleg helyre, de vigyázzunk, hogy nehogy hőgutát kapjon. Ezért is írtam, hogy a villanypárnát csak az egyes fokozatra állítsuk. Egy két hetes madár már szépen fejlett, a szeme kezd nyílni, könnyen meg tudjuk fogni az etetésnél.

A tápszert kézmeleg vízzel keverjük csomómentesre. Kb. tejbegríz sűrűségű legyen az állaga, vagy akinek könnyebb menjen el a boltba és nézzen meg egy bébiételt (pl sütőtök-alma püréset), hogy annak milyen az állaga és a tápszer is ilyen legyen.. Ne legyen túl folyós de a kanálról picit csorogjon le. Ha elkevertük a tápszert, kanalazzuk a fecskendőbe majd a fiókát egy papírral bélelt műanyag tálba téve, szépen etessük meg vele. Nekem volt illetve jelenleg is van olyan fiókám akik a kezdetektől fogva csodásan eszik fecskendőből de a tapasztalatom az, hogy kb. 4-5 nap kell a fiókának míg megtanul fecskendőből enni. Kezdetben sokszor nem is nyitják a csőrüket, nekünk kell finoman rávezetni őket, hogy itt az evés ideje. Etetésnél a fecskendőből óvatosan adagoljuk a csőrükbe a tápszert, vigyázva, hogy nehogy sokat nyeljenek le hírtelen. 

Pici madárnál látjuk ahogy a tápszer, a nyelőcsatornán keresztül a begybe kerül. Amikor feszül a begye, hagyjuk abba a tápszer adagolását, töröljük meg a tápszermaradéktól a csőrét és helyezzük vissza a madarat a biztonságot nyújtó odúba. 

Arra mindig ügyeljünk, hogy a begy mindig ürüljön ki az etetések között, ne etessünk akkor ha még van a begyében tápszer hisz ebben az esetekben lehet a fiókának begypangása mely halálhoz vezethet.

Az etetés gyakorisága a fióka életkorától függ. 1-2 hetes madarat 3 óránként kell etetni, így fel kell készülnünk arra, hogy éjszaka is fel kell kelnünk hozzá. Ahogy nő, úgy nő az etetési idő is. Pl. egy 3 hetes nimfa napi 3x eszik, már szépen tokosodik, láthatjuk, hogy milyen árnyalatú lesz a tolla. Szinte napról-napra nőnek, fejlődnek. Én a súlyukat is le szoktam mérni 2 hetes kortól. 

Nimfa, törpe, kecske fiókákat pl. 5-6 hetes korig szoktam tápszerrel etetni, e mellett folyamatosan próbálom őket rávenni a saját étkezésre. Mivel nem vagyok a szüleik és nem tudom nekik megmutatni, hogy is kell a magot kibontani, hogy kell önállóan enni, egy picit idősebb, már önállóan táplálkozó fajtárs mellé teszem be akitől pár nap alatt megtanul enni.

Kb. 3 hétig hagyom, hogy tanuljon enni, aztán mehet az új gazdihoz :)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Weboldal készítés ingyen

Szavazás

Tetszik a honlapom?
Igen
Nem
Asztali nézet